2012. február 6.

{25.} Queens Park, feb.5.

Jó időt írtak egész hosszú hétvégére.. Mikor felébredtünk, ugyanazt láttuk, mint előző nap: borult felhős ég, szélcsend. Megreggeliztünk, felöltöztünk, és kicammogtunk az utca végén kezdődő Queens Park-ba. Ez a város (Invercargill) legnagyobb parkja és gyönyörűű! (nem találtam róla használható térképet sajna :S )
Képek a poszt végén :) Képekre kattintsatok és megnőnek :)


Mivel nem akartunk keresztül vágni a golfpályán, inkább elindultunk a park szélén a járdán, és kerestük a befelé tartó ösvényt. A járda mellett bizonyos közönként táblák és eszközök vannak elhelyezve a futók/edzők számára. Van mindenféle nyújtókorlát, hátizom-masina, ilyesmik.

Maga a park teli van óriási fákkal, mindegyikbe bele van szúrva egy műanyag zöld biléta és egy szám – Füli szerint ezzel mérik, mekkorát nőttek, szerintem ezzel tartják nyilván a fákat.
park
Na de a lényeg: van csomó féle fenyőfajta, láttam tölgyfát, meg barackfát és még egy cseresznyefát is az egyik végén, a többit nem ismertük fel. Ki van táblázva minden a parkban, úgyhogy gyorsan el is mentünk a rózsakertet megnézni, mert hallottam róla, hogy gyönyörű…

Jaj drága Nagymamám, ha ezt olvasod: még az én tíz ujjamat is megnyaltad volna, és elájultál volna, ha ezt a virágóceánt meglátod!
Képzeljétek el az összes létező féle-fajta rózsát, mindenféle színváltozatban!!
Minden tő mellett szerepelt a neve is.
Ekkora rózsákat még sosem láttam, egyik-másik bimbó akkora volt, mint az öklöm, a kinyílt virág feje meg mint a két kezem egymás mellett (mindenki tudja, hogy nagyon nagy kezem van)
Körbekeringtük Fülessel az egészet oda-vissza, mindent megszagoltam és le is fényképeztem.



Ja és felfedeztem a legnagyobb magnóliafát, amit valaha láttam.. El sem tudtam képzelni, hogy ekkorára is megnő, és a viraga akkora volt, mint a fejem. Hihetetlen szép!

Nagy nehezen továbbindultunk, bele is botlottunk egy hadseregnyi kacsába, ott totyogtak a gyönyörűen nyírt, gazmentes fűben.
Célbavettük a sziklakertet, ez is monumentáis volt, és vagy negyed órán keresztül néztük a kacsákat és sirályokat (nagyon sok volt belőlük is) amint úszkálnak, vagy egymással hadakoznak (a sirályok elképesztően tudnak morogni, egyet el is neveztem Duli-fulinak). Ez után megtaláltuk a Japán-kertet, persze ezt csak nézni lehet, belépni nem.

Dulifuli
Japanese garden 
társalognak
Fülivel hirtelen felkaptuk a fejünket egy ismerős hangra – Páva! Hatalmas állatsimogatószerű van építve, csak simogatni nem lehet az állatokat. Vannak tyúkok (nagyon rondák) és malacok (rémesen csúnyák) és láttunk nyuszit is meg őzcsaládot, és gyöngytyúkokat (irtó zajosak).. és wallaby-t, ami olyan, mint a kenguru, csak sokkal kisebb. Nagyon helyes volt, legszívesebben megöleltem volna..

Wallaby
Ez után elkóboroltunk kicsit visszafelé, láttuk kívülről a télikertet, kaktuszházat, aztán megálltunk a madárháznál.
Leginkább különböző papagájfajták voltak, de akadt egy-két új-zélandi madárfaj is, amikről kb. Lehetetlen fotót készíteni, mert bújkálós fajták.. Viszont vagy fél óráig szórakoztattuk egymást egy nagy fehér papagájjal, Füli tudta utánozni a hangját (szerintem F minden horror-alien-filmből összeszedte a nyelvtudását, legalábbis úgy hangzott) és a madár válaszolt, meg a fejét odadugta, hogy megsimogassuk, J Még le is videóztam, csak fel kellene rakni youtube-ra.. de az adatforgalom…

Elindultunk haza, már majdnem dél volt, és 12:15-re “all you can eat” – befizettük magunkat a Da Vinci’s-be.. Na egy nagy pizza áráért kb. 2 pizzányit ettem meg, és desszertet és előételt is, Füli meg jól belakott rákból, omnomnom, nagyon jó volt J
Jól elfáradtunk, de még nem volt vége a napnak, délután bementünk a jó centerbe takarítani :D Ja és levezetésképp önszorgalomból elmentünk venni egy kis útravalót hétfőre.

Hosszú nap volt ez a vasárnap, és a park felét sem láttuk még szerintem, még lesz pár körünk, az biztos. J Mindkettőnknek nagyon tetszett, tényleg szuper hely. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése