Szombaton végre az osztriga fesztivál napjára ébredtünk, amit Füles úr már azóta várt, hogy megérkezett (sosem értettem a tengerlakók iránti túlfejlett étvágyát) - elhatározta, hogy márpedig Ő osztrigát fog kóstolni..
Na de vissza a reggelhez. Szépen elhatároztuk, hogy nyitásra (11.00) odaérünk Bluffba. Ébresztőt lőttünk 9-re, szépen fel is keltünk, persze az idő nem volt túl szép, csupa felhő minden, hűvös, nyálkás, blöö.
Reggeli, és a táska összepakolása után Füles elhatározta, hogy bemegy a melóhelyre és kölcsönkéri a gumicsizmát, mert Juci szerint mocsárra kell készülni a fesztiválon. Én nagy nyugalomban dolgozom az arcom összerakásán a fürdőben, Füles behúzza az ajtót, gondoltam el is száguldott.
Jön vissza két perc múlva, dúl-fúl, hogy nem megyünk sehova.. Kis autónk elég hideg-ellenes, az akksija meg úgy néz ki, hogy nem jó - szóval nem indult el. Mindenféle vészhelyzet-forgatókönyvet gyorsan lepörgettünk, texteltem főnöknek a céges autóért, aztán szerencsére Ricsi át tudott gurulni és megbikázták a kisautót (orvosság=új akksi a héten és minden oké lesz)
Indulás előtt 1 perccel jöttem rá, hogy nem találom az útlevelem, sem a laptop-tokom (két percig visszagyűrtem a pánikot). Uzsgyi a centerbe, minden ajtót feltéptem, és szerencsére meglett úgy valószínűleg ott felejtettem pénteken..
Következő állomás végre a gumicsizma-felcsípése volt. Füles kiugrik a járgányból, egy perc múlva visszatér (a visszapillantóból figyeltem ). Csomagtartót felcsapja, csizmát bedobja, ajtó le, kocsiba be.
Két perccel később mondja, hogy mennyire beverte az orrát :D az orrnyergén keresztben lila csík, még egy csepp vére is kibuggyant. Elsősegély-nyújtás közben persze már 100-zal téptünk Bluff felé, a viharfelhők még mindig fölöttünk, Füles vérnyomása a plafonon, én meg magamhoz képest szokatlan nyugalommal tűrtem a pech-sorozatot és sűrűn simogattam a motorháztetőt (biztosítve a kisautót, hogy Bluff-ban is nagyon ügyes lesz és el fog indulni majd hazafelé jövet, ugye?!).
Bluff-ban elsőre megtaláltuk a parkolót, és már vágtattunk is a fesztivál felé, mert haka-hangokat hallottunk és erősen reméltük, hogy nem késtük le..
Beléptetés, tömeg, zene. (Füli négy hónapja nem volt ekkora "tömegben")
Kettő perc telt el és máris ráeszméltem, hogy az előttem-mögöttem-mellettem sasszézó és tányérokkal egyensúlyozó emberek nyers osztrigát cipelnek, aztán ahogy hirtelen körbenéztem, mindenki öntögette aszájába a nyers izét, vagy ette a fish and chips-et.
Nem lettem éhes tőle.
Ja, és nem késtük le a helyi általános iskolások harci tánc előadását sem (haka).
Szerencsére az idő is jóra fordult, kisütött a nap, minden szuper volt. (Sár sem volt, meg mocsár sem, de azért vígan parádéztam a pöttyös gumicsimmában :) )
Többször körbejártuk a placcot, szemrevételeztük az étel-kínálatot, az osztriga-bontó pultot, és aztán visszatértünk a legszimpatikusabb osztriga-osztó helyre. Itt szerencsére egyesével is lehetett venni és nem csak tucatjával, szóval csupán-kóstolásra szuper volt.
 |
| pucolás |
 |
| uhh |
 |
| "hátha ettől jó lesz" |
Odamegy Füli, a bácsi kérdezi, mennyit kérünk.. Füli mondja az öreg bácsikának, hogy még sosem evett ilyet, úgyhogy csak egyet kér. Bácsika megfordul, "jó, akkor egy hozok egy szép nagyot", és lőn. Jól megöntöztük citromlével, aztán kisasszéztunk a tömegből, oyster-estül.
Füli előbb bizalmatlanul méregette, aztán megböködte, és meg is szaglászta szegény ártatlan osztrigát, mielőtt behammolta volna.
Én meg -ígéretemhez híven-dokumentáltam:
Nos a videóból nem derül ki, hogy milyen íze volt. Idézem: először citromos, aztán osztriga-ízű. Igazándiból semmihez nem lehet hasonlítani, az állaga nem volt "taknyos", könnyű volt elrágni, nem volt vészes.
Hogy mégis miért szeretik a helyiek..? Állítólag afrodiziákum.. a jó kiwi férfiak bezabálnak belőle (tényleg mértéktelenül eszik), aztán dolgoznak a nép fenntartásán.
Az osztriga után megettünk egy adag fish and chips-et blue cod-ból, nem volt annyira hal íze, a panír meg ilyen párizsi panírhoz hasonlított, nyamnyam. (Igen, ezt én írom, bazi-halevés-ellenes-zsó.)
 |
| gombszemű Zsó és fish'n'chips |
Délután volt az osztriga-nyitó verseny, amit évek óta az egyik gyerkőcünk nagypapája nyer, úgyhogy elmentünk szurkolni neki. Megint nyert :)
 |
| itt a győztes jobb sarokban, krémszínű pólóban. ("szuper" fényviszonyok) |
Közvetlen ez után volt az osztriga evő verseny, amit már kihagytunk, mert hűlt az idő.
Megérkeztek Ricsiék is, úgyhogy összefutottunk velük, Füles evett egy koktélrák-saslikot, fagyoskodtunk és beszélgettünk picit, aztán hazafelé vettük az irányt.
Azt mondják (az itteniek), hogy a bluffi osztriga a legjobb a világon. Számunkra (Füles) ez érthetetlen, de rájuk hagyjuk.. :)
A hangulat nagyon jó volt, elképesztő mennyiségű osztrigát pusztítottak el és még a kocsi is beindult hazafelé
=
a fantasztikus napkezdést kompenzálódott.
Szerintem jövőre is kimegyünk :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése