2012. január 19.

{12.} az Út - úgy amblokk

ha összeadom, cirka 23 és fél óráig tartott (csak a repülés, késések és várakozás nélkül)
az átlag repülési magasságunk valahol 10.000 m felett járt,
odakintre a legtöbbször -49 fokot mutatott a hőmérő, 
az átlagsebesség a 930- és az 1050 km/h között mozgott

négy átszállás, hat repülés

legjobb utastárs: a két idős nőci Sydney-Christch. között
a legrosszabb: az ordító-rókázó ázsiai
a legjobb repülés: egyértelműen Christchurch-Invercargill
a legszebb idő: Invercargill: sütött a Nap!! pedig Apa nézte, és esőt jelzett a net.
a legszebb utaskísérő: hát nem tudtam eldönteni, hogy az Emirates direkt az alapján válogatja-e a nőket be, hogy jól áll-e nekik a vörös rúzs, de mind egytől egyig gyönyörűek voltak! A legszebb mégis az Air New Zealand-os volt, meg a legkedvesebb is, megölelgettem volna.

és direkt jegyzeteltem, milyen csodabogarakat látok:

rengeteg száris nő louis vuitton-nal és akkora Rolexekkel, mint a fejem és egytől egyig iPhone 4-gyel - minden arab ilyen gazdag?
sötétlila ruhás, narancssárga turbános fickó hegyes szakállal = ali baba és a "color blocking" találkozása
ázsiaiak batyuba kötött csomaggal (mint Otthon a házaló kisebbség)
hegymászóbakancs pecásmellénnyel, nagy pocakkal.
geekszemüveges csajok tömkelege
répagatya+brazília méretű hátsó+zokniszandál (!!?!!) csajon
minden ausztrál flipflopot hord?
traktorkerék méretű felfújható nyakpárnák (komolyan, némelyik mentőmellénynek is elment volna)
cowboy kalap+gigapocak+homártasi+zokniszandál+fényképezőgép állandóan a szem előtt = amerikai túrista


legfurább kérdés, ami felötlött bennem:
hülyék az emberek? 

A repülőn kb. óránként jöttek italt kínálni, (ha nem akkor az éjszaka volt) és amúgy lehetett bármikor kérni is.. szóval nem voltunk szomjasak. Mért van az, hogy rajtam kívül MINDENKI televásárolta magát innivalóval a reptéren?? Meg hatvancenti magas plüss bigyókkal, meg mindegymi-csakdutyfree legyen dolgokkal... egy kézipoggyász meg a női táska, ez így oké a repülőre.. De minden állomáson + 1 szatyrot szerezni hozzá, az marhaság. 
Bár lehet, hogy velem van a baj, na mindegy. 



Jó tudom, hogy túl sok a szöveg, és sokatokat a képek érdekelnek :) Megpróbálom azt a néhányat amit csináltam és esetleg használhatók még ma felhegeszteni.
A következő poszt az az első napomról szól :) Sokszor ölelek mindenkit!!

Zsó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése